A Hullámfürdő története

HULLÁMFÜRDŐ

Ráth utcai fürdő

A mai Hullámfürdő területén az 1800-as évek végén épült föl az első, az akkori utcanévről Ráth utcai fürdőnek nevezett létesítmény. Erről a strandról nem sokat tudunk, kép vagy más dokumentum nem maradt fönn róla. Az viszont egy korabeli térképről kiderül, hogy a közelében állt a Vasfürdő, ami az egyik első pécsi uszoda volt, és a szomszédságában álló Madarász-Szontágh féle vasgyár tulajdonosai hozták létre.

 

Maléter-fürdő 

1926 áprilisában készült el dr. Maléter László ügyvéd beruházása, a modern nyári fürdő. A Madarász-fürdő akkori tulajdonosa hitelből építtette át a Hullám elődjét. A területet drávai homokkal szórták be, a medencét ötven méteresre bővítették. A vizet hetenként részlegesen, két-háromhetente teljesen fel kellett újítani. A strand homokjának tisztítását is megoldották.

A kabinok kérdése akkor igen fontos volt. Hogy mennyire, azt a Dunántúl egyik számában olvasottak jól mutatják: "a közös strandfürdő egy jókora adag érzékiség felszínre hozását vonja maga után,..." A szerző igényeit nem tudni mennyire elégítették ki az új szabályok, de a tömegöltöző helyett ekkor vezették be a deszka oldalfalakkal ellátott öltözőket, a személyre szóló szekrényt. 45 kabint alakítottak ki. A női öltöző ajtajára zsalu vagy szúnyogháló dukált. A homokos területen pedig deszka választotta el a férfiakat és a nőket.

A fürdés csak teljes fürdőruhában folyhatott, úszónadrágot mindössze hat éves kor alatt engedélyeztek az illetékesek - a fiúknak. A fürdőruha elhagyása tilos volt! Már akkor is le kellett zuhanyozni vízbe merülés előtt, a homokot és sarat pedig szintén tilos volt dobálni. És hogy a zsúfoltság elkerülhető legyen, mindenki legfeljebb egy órát tartózkodhatott a fürdőben.

Hullámfürdő 

1935-ben alakult át a Maléter-fürdő Hullámfürdővé. Az akkor Pünkösd napjára eső június 6-án avatták föl a "tenger hangulatát idéző" fürdőt, ami az ország harmadik hullámgépezettel ellátott strandja volt. A hullámokat egy egyszerű megoldással dolgozó gép állította elő: két, vízszint alatti üregből egy-egy fémlemez préseli ki felváltva a vizet. Ez a megoldás - ha a gépezet nem is - a mai napig létezik, és egyben jól működik!

 

 


Az ötvenes évek világáról egy hajdani fürdővezető visszaemlékezéséből alkothatunk legjobban képet. Karsai Ottóval Varga Éva beszélgetett, és a cikk, melyből részleteket közlünk, a Fürdősóban, 2004-ben látott napvilágot.

Életem egyik legszebb korszaka volt!" - Karsai Ottó, a Hullámfürdő volt úszómestere

Karsai Ottó 1936-ban majdnem vízbe fulladt. Ekkor határozta el, hogy megtanul úszni, és a következő évben már versenyeken indult. Tizenkét éves volt ekkor. Évtizedekkel később, 1957 tavaszán a fürdő akkori igazgatója, aki gyerekkorától ismerte, hívta el úszómesternek a Hullámba.

A Hullám volt akkor a jobbik fürdő - emlékszik vissza Karsai Ottó - az számított az "úri fürdőnek", oda járt a jobb társaság. A kiszolgálás is ennek megfelelő volt, és a hullám a medencében délelőtt tíz órától este hatig óránként működött. Ha jó idő volt, zsúfolásig megtelt a strand, 2500-3000-en is voltak ott egy-egy szép nyári napon. Rossz idő esetén az úszómester hazaengedte a teljes személyzetet (amely mindössze hat főből állt akkoriban), akiknek csak akkor kellett újra munkába állniuk, ha megjavult az idő. Akkor viszont rengeteg volt a munka, hiszen több ezer emberre ez nagyon csekély létszám. (...)

Az úszómesterség akkoriban nem ugyanazt jelentette, mint manapság: Karsai Ottó felelős volt az egész fürdőért, gyakorlatilag ő volt a Hullámfürdő vezetője, és egyben a város egyik központi alakja is. A fürdőnek ugyanis olyan színészvendégei voltak, mint Avar István, Fülöp Zsigmond vagy Láng József, akik néha bekéredzkedtek a zárt Hullámba is. Ottó bácsi ekkor odakészített melléjük néhány szerszámot, és ha jött valaki, úgy tettek, mintha baráti segítségből dolgoznának a fürdőben. Aztán lehetett újra napozni, kártyázni és fürdeni. Cserében a Hullámban szólt nyaranta a legjobb zene: a színészek ugyanis rengeteg magnószalagot hoztak a Magyar Rádióból.

(...) A nagyközönség számára a Hullámfürdő június elején nyitott ki, amikor kezdődött az iskolai szünet, és szeptemberben zárt be. Ottó bácsi azonban már kora tavasztól késő őszig ott dolgozott, télen pedig egy másik fajta sportot űzött, síelni járt. Szabadságot sosem vett ki: reggel héttől este kilenc-tíz óráig a fürdőben volt. Mint mondja, nem vágyott máshová, hiszen a munkája egyben a hobbija is volt. (...)"

 

 

Napsütés, tömeg, Hullámfürdő - 1958 egyik forró júliusi napján

A Hullámfürdő egyik medencéjének lefedését 1973-ban kezdték el tervezni, és 1974. október 30-án adták át az úgynevezett "sátras" medencét, ami azonban vízszűrővel nem volt ellátva. 1975-ben készült el a fürdő első, 330 köbméter/óra kapacitású vízforgatója. A fürdő medencéinek felújítását 1982-ben végezték el. A mai fürdőépület 1987. november elsején nyílt meg, ahol végre kultúrált öltözködési lehetőség nyílott a fürdőlátogatók számára.

1995-ben, a pécsi vízmű privatizációja idején alakult meg a Pécsi Fürdő Kft., amely azóta is Pécs önkormányzatának 100%-os tulajdonában van. Feladata a fürdő üzemeltetése, amelyhez később a jelenleg elhagyatott Balokányfürdő kezelését is hozzácsatolták. Ugyanebben az évben elkezdődött a fürdő egészségmegőrző, mai szóval wellness-részlegének kialakítása. Szoláriumot, szaunát, infravörös hőkabint, edzőtermet alakítottak ki. Ugyanekkor kezdett működni a Hullámfürdőben az Aktív Hullám vállalkozás, amelynek szolgáltatásai révén a Hullámfürdő a továbbiakban gyógyfürdő besorolást kapott.

1996-ban kezdődött el egy új uszoda építése, amelynek a sátorral fedett szabadtéri medence lebontásával teremtettek helyet. Az Abay Nemes Oszkár sportuszoda 1997 novemberére készült el: az első úszók november 5-én merülhettek a vízbe. Az uszoda átadása után a városlakók gyorsan rászoktak az úszásra, azonban ezzel egy időben a vízi sportok (úszás, vízilabda, szinkronúszás, vízihoki, ...) is virágzásnak indult a Baranya székhelyén. Ez a kettősség máig ható konfliktusokhoz vezetett, amelyek csak egy új uszodacsarnok megépítésével válhatnának megoldottá...

A tenger élménye 1935 óta

Az 1935-ben alapított Pécsi Hullámfürdő a baranyai megyeszékhely szívében, a városon átvezető 6-os főút mentén helyezkedik el. A fürdő nevét strandunkon felszerelt hullámoztató révén kapta, amely 130 cm-es hullámokkal idézi fel a tenger hangulatát minden órában.  
Fürdőnk hullámmedencéje mellett egy 33 m-es úszómedence várja Önt. Forró nyári hétvégéken néha egy-kétezer fürdőző használja ki - a megyeszékhely belvárosához közel eső - létesítményeink adottságait.
 
A több mint nyolcezer négyzetméteres, gondozott pázsit mellett fajátékokkal, hintával, homokozóval felszerelt, árnyas családi pihenőpark nyújt nyári kikapcsolódási lehetőséget az ide látogatóknak.
Fürdővendégeink a büfében és gondoskodhatnak étkezésükről. A nyári idényben a strandon egy további büfével bővül kínálatunk, amely hagyományos strandétkekkel és -italokkal - többek között palacsintával és lángossal - csábítja vendégeinket. 


Abay Nemes Oszkár Sportuszoda
  
Az Abay Nemes Oszkár Versenyuszoda 1997 novemberére készült el a Hullámfürdő korábbi, úgynevezett sátras medencéje helyén. (Ezt a medencét ősztől nyárig műanyag sátorral fedték le.) Pécs és egyben a Dél-Dunántúl legkorszerűbb uszodája 50 méteres, feszített tükrű medencével rendelkezik. A tisztítóberendezéseknek köszönhetően kristálytiszta, 27 °C-os víz négyóránként frissül fel teljesen. A medence töltésére részben vezetékes városi vizet, részben a Hullámfürdő saját, 200 m mély kútjából származó karsztvizet használják.
     
A víz alatti ablakkal is ellátott nagy medencében számos sportkör tart edzéseket - mint például a PVSE úszói. Itt készül fel számos helyi úszó - például az olimpikon Biczó Bence, Eb-bronzérmes Bodor Richárd, a paraúszó világbajnok Kovács Ervin -, a PVSK-Füszért OB I-es vízilabda csapata, a Pécsi Flamingók szinkronúszó egyesület tagjai. A medence fenekén a Pécsi Piranhák vízihoki csapat játékosai űzik a korongot. A Hullámfürdőben működő vállalkozások révén a gyógyászati célú vízi torna, valamint az aqua-jogging és a vízi kosárlabda is meghonosodott az uszodában. Az uszoda ideális feltételeket kínál edzőtáborok megtartásához. 
  
Az úszni tanuló gyermekek az ugyancsak vízforgatóval felszerelt tanmedencében sajátítják el az első helyes mozdulatokat. Itt, a harminc fokos vízben már sok száz pécsi és baranyai fiatal ismerte meg az úszás alapjait. Felkészült oktatókkal, a bébiúszás keretében még a csecsemők is megismerkedhetnek a víz alatti világgal. 


Megosztom:     |  
Hirdetés - Decathlon