Hirdetés - Generali

2012 London

Bevezető

A 2012-es év nagy jelentőségű lesz a sport pergő forgatagában. Hiszen immár évszázadnál hosszabb ideje, minden negyedik, páros évben nyári olimpiai játékokat rendeznek a világ valamelyik pontján. Ennek okán, meg azért, mert a szigetországi főváros, London az eddigi egyetlen, ahol (1908, illetve 1948 után) harmadszor találkoznak a földkerekség legjobb sportolói, egy kis történelmi visszatekintéssel kezdünk – épp július 28-án, kerek egy esztendővel a jövő évi rajt előtt. Sorozatunk folytatásában aztán múltat idézünk, majd ötkarikás, elsősorban Péccsel összefüggő dolgokat veszünk számba.

 

Az újkori olimpiák gyökerei – szerencsére – nagyon messzire nyúlnak vissza. Bár ebből következően akadnak benne bizonyos bizonytalansági tényezők is. Egy kissé meseszerű a kezdet, ám ez a görög mitológiai világtól cseppet sem áll távol.

A hellének ősi mondatörténete rendkívül színes. Ezek szerint az ott élők képzelete nem ismert határokat. A legrégibb nyomok tanúsága arra utal, a kutatók elsősorban Zeusz, Pelopsz és Héraklész nevével hozzák összefüggésbe a sportünnepet.

A főisten, Zeusz a legendák szerint éppen apjával, Kronosszal birkózott meg a trónért, Olümpiában. Ennél jobb indok pedig nem kellett az antik eseményre, annak rendszeres ismétlésére. Egy másik változat szerint a nő sem maradhatott ki a dologból. Eszerint Pelopsz, a Peloponnészosznak is nevet adó hérosz, a gyönyörűséges Hippodameia kegyeinek elnyeréséért kereste fel az éliszi Pisza királyát, Oinamaoszt, illetve annak udvarát. Kocsiversenyről volt szó, de ekkor jött egy csalárd kocsimester, a gaz Mürtilosz (nesze neked sportszerűség…), aki menet közben hátulról leszúrta minden ellenfelét. Egyszer azonban Hippodameia megszerette az új jelentkezőt, aki összejátszott Mürtilosz mesterrel. Akinek a kocsija „szétesett”, az öreg királyt eltaposták a lovak, ettől kezdve tombolhatott a szerelem. Meg a további versengés.  

A harmadik verzió szerint viszont Héraklész, a rettenthetetlen harcos rendezett első alkalommal futóversenyt, öt testvérével közösen. A győztes, vadfajta olajágból font koszorút kapott, a futásokat pedig minden ötödik évben rendezték meg újra.

Akinek még ennyi sem elég, annak juthat akár egy másik história is. Ami szintén Héraklészhoz köthető, ő a feljegyzések szerint az argoszi király, Amphitrüón, és Alkmáné királyné gyermeke volt. A csodás ifjú olyan tetteket tudott végrehajtani, amiket mások nem. Amikor például Augiász istállóját egy nap alatt kitakarította, mindenki álmélkodott. De mivel nem kapta meg érte a jutalmát, hát kénytelen volt legyőzni megbízóját. Többek között ennek emlékére alapította meg Olümpiában a nagy vetélkedést.

Az időben kalandozva megállapíthatjuk, hogy ott sem egyértelműek a történések megörökítései. Ugyanis Euszebiosz leírása alapján, időszámítás előtt 1196-ban volt először olimpia. De azután i. e. 824-re, meg 884-re is akad utalás. Bizáncban mindezt Kedrénosz másképpen tudta. Szerinte Krisztus előtt, a X. században kezdődött az egész. Ám ezután megemlítette i. e. 715-öt, azt követően pedig i. e. 776-ot. Ez utóbbi csak azért tűnhet hitelesnek, mert ettől kezdve van feljegyzés a nyertesekről is. Itt elsősorban a stadiongyőztesek, a futók nevét örökítették meg.

Pucz Péter


Megosztom:     |  
Hirdetés - Decathlon