Évfordulós ünneplésre, megemlékezésre, nem csupán születés, illetve halálozás esetén van lehetőség.

Hiszen Simon János, amatőr futballkapus esetében például az 1937. augusztus 29-i dátum azt jelzi, mikor nyert a párizsi főiskolás világbajnokságon ezüstérmet a magyar válogatott. A pécsi egyetemista annak az együttesnek is védte a hálóját. 

Azért a teljes igazsághoz hozzátartozik, a különböző források nem említik Simon János személyes adatait. Sem a születési napját, sem elhunytának időpontját nem ismerjük. De azt azért lehet a sportemberről tudni, hogy többek között ott lehetett az 1936-os berlini nyári olimpián. Igaz, pályára nem léphetett, mert egy meccs után búcsúzott a magyar együttes, azon az ominózuson viszont nem számított rá az edző. 

Mivel Pécsett tanult az elmúlt évszázad harmincas éveiben, hát klasszikus, amatőr válogatott lehetett Simon János. Ennek kapcsán, még a második helyezés előtt, 1935-ben, pontosabban augusztus 18-án, aranyérmet vehetett át a Főiskolás Világbajnokságon, méghozzá Budapesten. 

A tanulmányai befejezése után, Simon a fővárosi, Pénzügyi Tisztviselők Sport Clubjához (PTSC) szerződött, vagyis hivatásos labdarúgó nem volt. Ennek ellenére, a sporttársak visszaemlékezései szerint kiváló hálóőr volt. Biztosan fogta a labdát, de a védelem irányításából is kivette a részét. 

Szintén augusztus hónap utolsó részének szülötte, egyben ismert sportolója volt Kamondi Imre, a Pécsi Dózsa egykori focistája. A már elhunyt játékos 1933-ban, az év nyolcadik havának 28. napján jött világra. A lila-fehéreknél, az élvonalban rúgta a labdát, a klub történetének hőskorában, az ’50-es évek derekától kezdődően. 

Nem klasszikusan egy személyhez köthető esemény, mégis, talán érdemes megemlíteni még egy dátumot. Mégpedig azt, miszerint 1968. augusztus 24-én játszották az első, hivatalos bajnoki meccset, a PMSC-MATIAS pályáján. Ami akkor a Pécsi Ércbányász tulajdonában, kezelésében állt, ma pedig Stadion utcaként jegyzik a területet. 

A nyitóeseményen, a pécsiek 1-0-ra verték a kaposváriakat, a labdarúgó NB II-ben. Ami akkor a hazai harmadik vonalnak számított, vagyis az elnevezésből nem feltétlenül következett a besorolás szintje. 

Pucz Péter