Legalábbis a PSN Zrt. Sportiskola jégkorongozói szerint, akiket edzés közben látogattunk meg.

A srácokat arról is kérdeztük, hogy mennyire nehéz egyszerre a játékra koncentrálni és figyelni a korizásra is. A válasz egyszerű volt: a jégen nem törődnek semmivel, csak a korongra figyelnek.

Üdítő volt hallani, mennyi hobbijuk van és hányféle sportot próbáltak már ki (foci, úszás, tenisz, karate, judo), mielőtt letették voksukat a jégkorong mellett. Van, aki már hároméves kora óta korizik és célja a nagyok közé jutás. Megkérdeztük őket miért a hokit választották:

–        szeretnek korcsolyázni, szeretik a sebességet a jégen

–        ez egy kemény csapatsport

–        kint lehetnek a friss levegőn

–        ide kevesebben járnak és nem egy szokványos sport.

Az edzés alatt egy-két esésnek is szemtanúi voltunk, de a fiúk elárulták, még nem érte őket nagyobb sérülés ebben a sportágban.

Utolsó kérdésünkre, hogy mi a legnehezebb benne, nagyon szép válasz érkezett: „szerintünk a legnehezebb az, hogy toleráljuk, ha a másik a meccsen szabálytalankodik, hiszen te nem teheted meg ugyanezt.”